HACS szervezet

A Sárospataki Helyi Közösség együttműködve és egymást kiegészítve a CLLD program keretében azt szeretné elérni, hogy városunk fejlesztése minél több lakos, közösség, intézmény, szervezet és vállalkozás részvételével valósuljon meg.


Sárospataki Helyi Közösség összetétele

Közszféra:

– Sárospatak Város Önkormányzata
– A Művelődés Háza és Könyvtára
– INNOVO-PATAK Sárospataki Városfejlesztő Nonprofit Kft.
– SIDINFO Sárospataki Idegenforgalmi Információs Nonprofit Kft.

Civil szféra:

– Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete
– EURO-ÖKOLAND Hungary Alapítvány
– Római Katolikus Egyházközség Sárospatak
– Sárospataki Borterasz Egyesület
– Sárospataki Görögkatolikus Parókia
– Sárospataki Református Egyházközség

Vállalkozói szféra:

– Ciróka Tokaji Borászati Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
– BÖMBI-1948 Kereskedelmi Kft.
– Creative Human Solutions Kft.
– RETRO 2008 Kereskedelmi és Vendéglátó Kft.

A HACS döntése alapján a projekt lebonyolításáért felelős munkaszervezet az Innovo-Patak Sárospataki Városfejlesztő Nonprofit Kft.

Kedvezményezett neve: Innovo-Patak Sárospataki Városfejlesztő Nonprofit Kft.

Projekt címe: „Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése és helyi közösségszervezés Sárospatakon” (CLLD)

Projektazonosító száma: TOP-7.1.1-16-2017-00083

Elnyert támogatás (a megvalósítás technikai lebonyolítása): 29 000 000 Ft

Támogatás mértéke: 100 %

A projekt befejezésének tervezett dátuma: 2022.07.31.

A projekt keretében nyertes helyi projektek támogatására szolgáló keretösszeg: 221 000 000 Ft

A CLLD célja:

A CLLD keretében a helyi közösségeknek lehetőségük nyílik az EU Rendelet és a TOP 7. prioritása feltételeinek megfelelő helyi fejlesztési stratégia kialakítására, amely teret biztosít a helyi társadalom megújítására, a helyi közösségek szervezésére, tudatosságának fokozására.
A prioritástengely azt célozza, hogy kísérleti jelleggel, a jogosult városokban a helyi lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésével, illetve kezdeményezésére integrált, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi gazdaságfejlesztést támogató stratégiák készüljenek, amelyek alapján olyan helyi fejlesztési programok valósulnak meg, amelyek egyszerre és összehangoltan képesek a TOP ERFA és ESZA forrásait használni.

A CLLD eszköztől várt eredmények:
Az elvárt eredmény elsődlegesen:
  • az integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok kialakítása;
  • a közösségi kapacitások fejlesztése és az innováció ösztönzése (beleértve a társadalmi innovációt is);
  • a közösségi irányítás elősegítése a közösségen belüli részvétel növelésével;
  • a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtése;
  • innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejötte.

A prioritási tengely ERFA intézkedése a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére irányul. Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdaság fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is (indikatív célok: városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése; városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása; közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése).
A prioritási tengely ESZA intézkedése a helyi közösségszervezésre irányul a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva. Az intézkedés a közösségi és kulturális infrastruktúra fejlesztésekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő közösségszervezési-, és fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységeket valósít meg (szintén indikatív célok: helyi közösségszervezési tevékenységek; helyi identitást erősítő tevékenységek; megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító megoldások kialakítása, kulturális, közösségi programok szervezése, lebonyolítása; helyi aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek; helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése, kialakítása, elterjesztése, stb.).
A prioritástengely keretében megjelenő két intézkedés:
7.A: Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése
Az intézkedés célja, hogy a városi helyi akciócsoportok (HACS) a közösségi bevonással készülő helyi fejlesztési stratégiák alapján, az akcióterületek kijelölt közösségi és kulturális tereinek fizikai rehabilitációját, ill. fejlesztését hajtsák végre a társadalom összetartozásának erősítése és helyi gazdasági fellendülése érdekében. Az intézkedés keretében a kulturális és közösségi terek, szolgáltatások fejlesztése, kínálatuk bővítése kap támogatást, lehetőség szerint hozzájárulva a helyi gazdaság fejlesztéséhez is.
A támogatás keretében megvalósulhat:
  • A városi helyi akciócsoportok (HACS) fejlesztési stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódó projekt-előkészítési tevékenység.
  • Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése. Például városi könyvtárak, közösségi házakban elektronikus könyv-, zene és filmtár kialakítása és szolgáltatási kínálatának bővítése, új szolgáltatások bevezetése – pl. innovatív olvasó, illetve filmnéző és zenehallgató szoba kialakítása stb. – elsősorban, de nem kizárólagosan fiatalok, gyermekes családok, gyerekek részére.
  • Városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása, beleértve az önkormányzati, nonprofit és egyházi tulajdonú közösségi tereket is. A beavatkozás keretében a leromlott állapotú közösségi terek felújítása fog megtörténni olyan módon, hogy a lakosság különböző célcsoportjainak igényeit minél hatékonyabban tudja szolgálni. A fiataloknak például szabadidős infrastruktúra – pl.: parkour gyakorló pálya, gördeszkás, biciklis gyakorlópálya, szabadtéri, ingyenes fitness edzőpálya stb. – kiépítése, míg a családosoknak hagyományos, ugyanakkor biztonságos szolgáltatások garantálása – játszóterek stb. – míg az idősebb korosztálynak a közösségi tevékenységeket elősegítő eszközök telepítése.
  • Közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése. A helyi kultúra, hagyományok, illetve egyéb, a helyi közösség által szervezett rendezvények lebonyolítására alkalmas térrész kialakítása, fejlesztése, kapcsolódó eszközbeszerzések támogatása.
  • A városi közösségi terek funkcióinak kialakításakor a helyi gazdaságfejlesztés szempontját is szükséges szem előtt tartani, ezért támogatott olyan terek, térrészek kialakítása, amelyek alkalmasak a helyi termékek bemutatására, innovatív formában történő értékesítésére, a helyi hagyományok, kulturális örökség részét képező, arra építő, értékeit továbbvivő helyi termékek előállításának bemutatására, oktatására (pl. kézműves alkotóházak), illetve a fiatalabb korosztály számra a kreativitást fejlesztő innovatív tevékenységek elsajátítására. Támogatható továbbá a kultúrához kapcsolódó gazdasági tevékenységekre (kulturális gazdaság) alkalmas helyszínek kialakítása, biztosítása. Az intézkedés keretében az infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, valamint a helyi gazdaság közösségi megoldásait támogató beruházások végrehajtása is támogatható.
7.B: Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva
Az intézkedés a közösség által irányított helyi fejlesztések ESZA elemeit tartalmazza, amely közvetlenül kapcsolódik a prioritástengely ERFA finanszírozású intézkedéséhez.
A támogatás keretében megvalósulhat:
  • helyi közösségszervezési tevékenységek;
  • helyi (városrészi, szomszédsági) identitást erősítő tevékenységek: helytörténeti, honismereti, helyi örökség programok, helyi sajátosságokra épülő hagyományok, ünnepek átadása, felelevenítése, a helytörténeti és helyismereti- a kulturális örökség részét képező tárgyi eszközök elektronikus formában történő bemutatása;
  • folyamatos, helyi (városrészi, szomszédsági) társadalmi párbeszédet fenntartó egyeztetési megoldások kialakítása és működtetése (állampolgári tanácsok, kerekasztalok stb.), kiemelten a lakótelepeken;
  • megújított infrastruktúra közösségi használatát biztosító megoldások kialakítása, kulturális, közösségi programok szervezése, lebonyolítása, a szabadidő-eltöltés minőségének javítása, közösségi önképzési folyamatok helyszínnel és programokkal történő támogatása (közösségi tér esetében az adott tér (intézmény) közösségi bevonásra építő irányítása, köztér esetén annak programokkal, közösségi aktivitással való megtöltését és egyben állagmegóvását is elősegítő lakossági együttműködések);
  • helyi (városrészi, szomszédsági) aktivitást, társadalmi szolidaritást elősegítő tevékenységek (önkéntes tevékenységek, kulturális- és sportprogramok megszervezése, adományozói kultúra fejlesztése stb.);
  • helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztési megoldások népszerűsítése, kialakítása és elterjesztése területileg jól körülhatárolt kisközösségekben, pl.: beszerzői, termelői közösségek, helyi termékek kereskedelmének népszerűsítése;
  • helyi vállalkozások információs adatbázisainak és online elérhetőségének kialakítása, a kereskedelmi-kulturális köztéri szolgáltatások megjelenése;
  • helyi hagyományokra épülő kézműves (népi) mesterségek újratanítása a kulturális intézmények, a civil, a kézműves mesterek, vállalkozások együttműködésének keretében, szakmaismertető és bemutató programsorozatok, kiállítások, helyi tehetségek, kreatív személyek sikeres életpályák bemutatása, vándorkiállítások, a helyi identitás és kötődés erősítése érdekében;
  • Versenyképesen a munkaerőpiacon” program elindítása: a humán erőforrás minőségének fejlesztése (növelése), a munkaerő-piacra történő bekapcsolódás eszközeivel: a helyi tudásra, hagyományokra, a civil és üzleti szereplők együttműködésére épülő, a helyi vállalkozási kultúrát fejlesztő szociális gazdaság, szolidáris gazdaság jellegű kezdeményezések;
  • közösségi terekhez kapcsolódóan a városi környezeti fenntarthatóság és környezettudatossági akciók, programok végrehajtása.